A Fehér Ház elmondása szerint az amerikai-lengyel kapcsolatok erősek maradnak annak ellenére, hogy a felek között nézeteltérés alakult ki az Ukrajnába szállítandó repülőgépekről.
Éjjel-nappal hívható zöld számon segít a kormány az Ukrajnából menekülőkön - közölte Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szerdán a közösségi oldalán.
Az Egyesült Királyság nem szándékozik légtérzárat elrendelni az ukrajnai humanitárius folyosók fölött, ehelyett egyéb módokon fogja támogatni Ukrajnát, hogy meg tudja védeni magát - mondta a Reuters szerint Liz Truss brit külügyminiszter. További szankciókon viszont dolgoznak.
Az ukrajnai helyzet politikai és diplomáciai rendezésének lehetséges változatairól, a valamint a konfliktus humanitárius aspektusairól tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár - közölte szerdán a Kreml sajtóosztálya.
Rengeteg elemzést olvasni arról, hogy milyen jövője lehet Ukrajnának az Oroszországgal való háború után. Bármi is lesz a konfliktus kimenetele, az is világos, hogy nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország is példátlan helyzetbe került, hiszen a Nyugat egyik pillanatról a másikra gazdasági vasfüggönnyel próbálja leválasztani a világ pénzügyi vérkeringéséről, sorra vonulnak ki az országból a globális nagyvállalatok, és a Kreml sosem látott intézkedésekkel próbálja elkerülni a teljes gazdasági összeomlást. Mi várhat Oroszországra a háború után? Végiggondoltuk az 5 legvalószínűbb forgatókönyvet.
Ukrajna nyitott arra, hogy tárgyaljon Oroszország igényéről semlegességére vonatkozóan, amennyiben biztonsági garanciákat kap, ugyanakkor területéből „egyetlen négyzetcentiméternyit” sem enged – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezető külpolitikai tanácsadója a Bloombergnek.
A német szövetségi kormány elutasítja az orosz invázió ellen küzdő ukrán hadsereg képességeinek megerősítését harci repülőgépekkel – tette világossá Olaf Scholz német kancellár szerdán.
Az eddig az oroszok által elfoglalt egyetlen ukrán nagyvárosban, a Fekete-tenger közelében, a Dnyeper partján található Herszonban ismételten tüntetés volt a megszállás ellen, az orosz nemzeti gárda mintegy 400 embert vett őrizetbe – írja a Guardian.
Az orosz-ukrán háborúnak a negatív piaci hatások mellett biztosan lesznek fájdalmas reálgazdasági következményei is. A szakemberek többsége egyelőre csak próbálja megbecsülni a hatásokat, de vannak olyanok, akik már lejjebb húzták idei és jövő évi előrejelzésüket. Sőt, a Portfolio által megkérdezett elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy recesszióba csúszik a magyar gazdaság.
A tajvani vezetés szerint Kína most túlságosan elfoglalt az év végén esedékes, kulcsfontosságú pártkongresszus miatt, ahol várhatóan harmadik ciklusára is megválasztják Hszi Csin-pinget, ezért nem valószínű, hogy hirtelen növelné a konfliktust a szakadár tartományának tartott szigettel – írja a Reuters.
Az ausztrál hírszerzés vezetője szerint „aggasztó stratégiai konvergencia” alakult ki Moszkva és Peking között, és megnőtt egy nagyhatalmi konfliktus kockázata, mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát – írja a Reuters.
1 millió dolláros jutalmat ajánl az ukrán állami fegyvergyártó, az Ukroboronprom minden harckész állapotban leszállított orosz katonai repülőgépért – írja a Reuters.
Lengyelország felajánlotta tegnap az Egyesült Államokon keresztül az összes röpképes MiG-29-es vadászgépét Ukrajnának és arra buzdított más országokat is, hogy tegyenek hasonlóan. Az Egyesült Államok azonban kivitelezhetetlennek nevezte a lengyel ötletet, így egyelőre aligha kerülnek a repülőgépek Ukrajnába. Úgy néz ki, a NATO-országok egyelőre maszatolnak ezzel a projekttel kapcsolatosan, mert nem akarják még jobban magukra haragítani Oroszországot, de az igazság az, hogy amellett, hogy komplikált és kockázatos lenne egy ilyen fegyvertranszfer, értelme sem lenne sok.
Miközben az ukránok azt állítják, hogy már több mint 12 ezer orosz katonát megöltek az országban zajló harcok során, a Pentagon egy sokkal reálisabb 2000-4000 közé tehető veszteségszámot tett közzé.
12 napja tart a nyílt orosz-ukrán háború. Tegnap a béketárgyalások harmadik köre is áttörés nélkül zárult. Külföldi szakértők szerint már körülbelül 200 ezer katonát küldött Oroszország Ukrajnába. Megkezdte a működését az ukrán idegenlégió. Meghalt egy orosz tábornok a frontvonalon. Az Európai Bizottság új szankciós csomagot készített elő Oroszországnak és Fehéroroszországnak az Ukrajna elleni megszállás miatt. Az ügyre rálátó források szerint a Biden-kormányzat már be is jelentette, hogy betiltják az Egyesült Államokba irányuló orosz energiaimportot.
A Pentagon kedden elutasítani látszott Lengyelország javaslatát, hogy MiG-29-es típusú vadászrepülőgépeit az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa egy németországi bázison, válaszul Ukrajna vadászgépekre vonatkozó kérésére, mondván, hogy az „nem járható”.
Miközben az elmúlt években Lengyelország az Európai Unió egyfajta fenegyerekeként került föl a nagy nyugati lapok címlapjaira, az Ukrajnát érő orosz fenyegetés, majd invázió miatt jelentős fordulat látszik kibontakozni. Lengyelország ugyanis Ukrajna első számú segítőjeként jelenik meg: Varsó az éllovasa az Oroszország elleni keményebb fellépésnek és az Ukrajna támogatását célzó nyugati egységnek, a menekültek több mint kétharmadát fogadja, messze felülmúlva az összes szomszédos országot, a fegyverszállítmányok is Lengyelországon keresztül haladnak át, és a nagy nyugati hatalmak multilaterális tárgyalásain is többször jelent meg már önálló hatalomként. Azonban úgy tűnik, a nyugati közvélemény javuló megítélése (egyelőre) nem fordul át a Lengyelországgal kapcsolatos jogállamisági problémák EU részéről történő elengedésébe.